“Egy kárpátaljai ember élete során öt különböző állam polgára lehetett anélkül, hogy valaha is elhagyta volna szülőfaluját. Nem ő lépte át a határokat, hanem a határok lépték át őt.” – POZAKARPATSZKI-
Kárpátalja Közép-Európa egyik soknemzetiségű történelmi régiója, amely ma Ukrajna nyugati részén található. Történelme során több államhoz tartozott, lakosságát főként ruszinok, ukránok, magyarok, románok és más nemzetiségek alkották.
– A középkortól 1918-ig: Kárpátalja területe évszázadokon keresztül a Magyar Királysághoz tartozott, később a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része volt.
– 1919–1920: Az első világháború után Kárpátalja Csehszlovákiához került. Ezt az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés is megerősítette.
– 1938–1939: Az első bécsi döntés következtében a terület déli, jelentős részben magyarok lakta vidékei visszakerültek Magyarországhoz. 1939 márciusában a magyar hadsereg Kárpátalja fennmaradó részét is elfoglalta.
– 1944–1945: A második világháború végén a szovjet hadsereg elfoglalta a területet. A szovjet hatóságok magyar és német civilek ezreit hurcolták kényszermunkára, sokan közülük nem tértek haza. 1945-ben Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták.
– 1945–1991: A terület a Szovjetunión belül az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált. Ebben az időszakban jelentős politikai, gazdasági és társadalmi változások történtek.
– 1991-től napjainkig: A Szovjetunió felbomlásával Kárpátalja a független Ukrajna része lett. A térségben ma is jelentős magyar kisebbség él, elsősorban Beregszász és a magyar határ környékén.
Kárpátalja történelmét a gyakori államhatár-változások, a különböző nemzetiségek együttélése és a magyar történelmi kapcsolatok határozzák meg. A régió a mai napig fontos szerepet tölt be a magyar és az ukrán történelemben.
“A kárpátaljai embereket bárhová sodorja is az élet, mindenütt megbecsülik szorgalmukért, kitartásukért és szakértelmükért. Talpraesettségükkel és leleményességükkel még a jég hátán is megélnek.” -POZAKARPATSZKI-
